A modern hátizsák rövid története
A hátizsákok sok ember számára nélkülözhetetlenek: dolgozók, utazók, túrázók és főleg diákok. Az elképzelés, hogy a felszerelést a hátadra erősítsd egyáltalán nem új, a modern, diákoknak szánt hátizsák meglehetősen fiatal – mindössze 45 éves –, ám a rövid idő alatt több új divatathullámmal talákozott és sok változáson esett át.
A bőrszíjaktól a JanSport hátizsákig most végigkövetheted, hogyan hordozták a diákok a könyveiket az évek során.
A diákok könyveinek első szállítóeszközei egyáltalán nem voltak csomagszerűek, hanem inkább bőr- vagy ruhaszíj (alapvetően öv), amelyet egy köteg könyv köré erősítettek, hogy könnyebben szállítsák őket. Ezek a hevederek sok évtizeden át használatban maradtak, de végül kimentek a divatból.
1938-ban, amikor Gerry Outdoors feltalálta az első cipzáras hátizsákot, a hátizsákokat még mindig elsősorban túrázásra, kempingezésre használták. Az 1930-as és a 60-as évek között néhány gyerek egyetlen pánttal ellátott vászon- vagy bőrtáskákat, vagy mini aktatáskákat is használt, úton az iskolába. Néhány egyetemistát is látni lehetett, amint csomagjaikat a hátukon hordják szögletes bőrtáskában, csatokkal lezárva.
De a diákok általában megragadtak a szíjjal átkötött cuccaik kézben cipelésénél. Skip Yowell az eredeti JanSport társalapítója és egyik értékesítője azt írta, hogy 1972-ben „a diákoknak nem volt más választásuk, mint a tankönyveiket és a jegyzetfüzeteiket a kezükben cipelni az egyetemen. Néhányan övet kötöttek magukra, vagy felszerelésüket a mellkasukhoz szorították járás közben.”
Minden megváltozott, amikor feltalálták az első könnyű nylon pántokkal rendelkező táskát, amely szélesre tárta az ajtót a hátizsák tervezéséhez. Gerry Outdoors azt állítja, hogy 1967-ben alkotta meg a legelső létező modern nylon hátizsákot (ugyanebben az évben nyitotta meg üzletét a JanSport is). A kicsi és könnyű hátizsák más, felszereléseket gyártó márkák között is felkapott lett, és rendkívül népszerűvé vált a szabadtéri tevékenységek kedvelői körében.
A JanSport, a világ legnagyobb hátizsákgyártója nagyjából ugyanebben az időben készítette el saját, könnyű nylon zsákjait, amelyek végül a ma ismert diákhátizsákokká fejlődtek.
Skip Yowell azt írja a könyvében, hogy a Washingtoni Egyetem főiskolai hallgatói kezdték el használni a JanSport kicsi, könnyű táskáit, hogy iskolai holmijukat körbecipeljék az egyetemen. Az egyetemi sportszerbolt a kiránduló diákokra gondolva árulta a táskákat, de a diákok iskolai poggyászként is felhasználták őket. Figyelembe véve a tendenciát, az iskola sportüzletének vezetője ajánlásokat fogalmazott meg, amelyek arra késztették a céget, hogy a tanulók igényeihez igazodó táskákat alkossanak. A trend megragadt és messzire elterjedt, országos mozgalmat indított el a diákoknak tervezett hátizsákok felé. Az 1980-as évekre a hátizsákok világszerte teljesen beépültek az alapvető iskolai felszerelések közé.
Míg az eredeti diákoknak szánt hátizsák a tanulók igényeire reagálva jött létre, a modern hátizsákok, amelyek többnyire az esztétikai szempontokat szem előtt tartva készülnek, az utóbbi évtizedekben váltak népszerűvé. A hátizsákok már nem csak az iskolába cipelésről szólnak. Részei a diák identitásának.
De a dolgok ismét megváltozhatnak.
Most, egy olyan korban, amikor az iskolák egyre inkább a digitális eszközökre hagyatkoznak, a tervezők újragondolják a hátizsákokat, és kisebb, karcsúbb táskákat hoznak létre, amelyekben beépített rekesz van laptopok és okostelefonok számára.
A hátizsákok evolúciója az egyszerű pánttól az iskolai hátizsákokig megmutatja, hogy a hátizsákok sokkal többet hordozhatnak, mint a könyvek: a változó elvárások szimbólumai is a diákok és az oktatási rendszer számára.